Az északi part déli dombján a víztükörről visszaverődő napsütésben, kiváló talajon érlelődött szőlőből készült illatos, savakban gazdag, üde, száraz, kvaterkázásra kiválóan alkalmas. Érdemes megkostólni!

Fogyasztását borozgatás mellett még fehér húsokhoz, halakhoz ajánljuk 10-12 °C-ra hűtve.

Termeli és palackozza:

Hevit Kft. 8228 Lovas, Öreghegy 327/2 hrsz.

Borlexikon:

Leginkább az északi termőtájakon honos a zenit szőlő. Egerben, a Mátra alján, Balaton-felvidéken és az aszár-neszmélyi borvidéken telepítettek zenitet, ami igen karakteres bort ad. A Zenit az Ezerjó és a Bouvier szőlő nemesítéséből származik.

Király Ferenc fajtakeresztezéses nemesítő munkája eredményeként jött létre az öt „zés” szőlőfajta, vagyis a Zeus, a Zenit, a Zéta, a Zefír és a Zengő. A Zenit ( 1951) egyre népszerűbb fajta, köszönhetően jó termesztési adottságainak, megbízható termőképességének, valamint a jelenlegi borízlésnek, mely inkább az illatos-zamatos, harmonikus savú boroknak kedvez.

Zenit szőlő korán érik, s magas a mustfoka, a később érő fajtákkal együtt is leszedhető. Illata és savanyaga minden igényt kielégít. Csemegebort is lehet csinálni a késői szüretelésű zenitből. Aszúsodásra hajlamos.

Bora illatban, zamatokban és savakban igen gazdag, íz- és illatjegyeiben elsősorban fűszerek, fehér húsú gyümölcsök, és borsmenta dominálnak. Bár hajlamos az „ellágyulásra”, mégis több éves érlelést igényel, hogy igazi karakterei kibontakozhassanak.

wikipedia